Gyengénlátóknak
       
                 
 Főoldal/Hírek 
       Kulcstémák 
   Tököl története 
       Önkormányzat 
  Ügyfélinformáció  
            E-ügyintézés 
 Adatvédelem/GDPR 
     Közérdekű adatok 
                   Térképek 
   Település-rendezés 
                Közösségek 
          Városfejlesztés 
  Közpénzek felhaszn. 
 2021 évi programok 
Tököli Tükör (újság) 
      Képek (galéria) 
       TDM szervezet 
    Hirdetmények 
  Közbeszerzés 
     Pályázatok 
      Választás 
Dunamédia 
               
          
       
     
   
  
 


„MERT KELL EGY ORSZÁG” Ünnepi műsor,
melyben közreműködnek: Lakatos Dóra és Kohautek Csaba énekművészek, Domokos László színművész
Az Isaszegi Csata Táncegyüttes műsora
Hoffman Pál polgármester ünnepi megemlékezése:
Tisztelt Tököliek!
Tisztelt Megemlékezők!
Tököl, a korábbi írások szerint Thukul első írásos említésének 750. évében, várossá válásunk 20-ik, Függetlenségünk, a szovjet csapatok távozásának 30-ik évfordulóján Szent István királyra emlékezünk.
Emlékezünk, mert ahogy Magyarország Alaptörvénye megfogalmazza, „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk 1000 évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”
Szent István a kereszténység felvételével a magyar állam megalapításával létrehozta a keresztény Magyar Királyságot. Megalapozta nemzeti önazonosságunkat, egyesítette a magyar népet és beillesztette a keresztény Európába.
Kereszténység, magyarság, önállóság, ez a Szent Istváni örökség, amely vállalásra, megőrzésre, folytatásra kötelez bennünket.
Szent István a halála előtt felajánlotta Magyarországot a Szűzanyának, s talán ennek is köszönhető, hogy a mi templomunk is a Boldogságos Szűz Mária nevét viseli 1332 óta.
A történelemben gyakran voltak a mostanihoz hasonló nehéz időszakok. Élünk egy furcsa járványveszéllyel terhelt időszakban, amikor a legnagyobb veszély mégis az önazonosságunk, magyarságunk, tököli szellemiségünk elvesztése.
Szent István azonban Intelmében utat mutat: „Ha kitartotok, megmentitek lelketeket.”
Mindig voltak, akik Szent István követői maradtak. Nem adták fel a tatárdúlás után. Helytálltak a török elleni harcokban. Talpra állították az országot a legnagyobb világégések után is.
Ennek a küzdelemnek mi is részesei vagyunk. Tudjuk, ha nem félünk, kitartunk, megmenekülünk.
Elképzelhetetlennek tűnő időtávlatot, 1000 évet látunk itt Tökölön a „Vezéri szigeten” is.
Visszatekintünk és látjuk a Szent István halála után mindössze 17 évvel későbbre datált Tihanyi Alapítólevelet, amelyben az első magyar mondat: „a Fehérvárra menő hadiútra” mellett, olvashatunk az Ecli révről, a Szentmihály-egyház és a király tulajdonában lévő három halastóról, a középkori Tököl területén lévő erdőről, és Fidemsi (Födémes) falu lakóiról, a királyi mézadó családokról.
Itt is, mint másutt az országban, minden az Árpádokkal és a Vajkból Istvánná, majd 1083-ban Szent Istvánná lett királlyal kezdődött.
Ma, augusztus 20-án a rendszerváltoztatás után, már 31 évvel arra a különleges személyre emlékezünk, akiben egyszerre ünnepelhetjük kereszténységünket, magyarságunkat és tököliségünket.
Emlékezünk, mert azok utódai vagyunk, akik a tatárdúlás után, az Árpádházi királyok idején a Meregyházán és Tökölön templomokat építettek. Azoké, akik tököli származásukat, tököliségüket családneveikben is viselték, mint Hunyadi harsonása Tököli Pál és fia János, s mint Mátyás király zászlótartója Tököli Leopold és a király, Tököli András és Miklós nevű hős nemesei.
Azoké, akiket Jagelló II. Ulászló arra is méltónak tartott, hogy gyermekeit Annát és Lajost, a későbbi II. Lajost ide a tököli udvarházba adja dajkaságba.
A Szent Istváni örökség folytatói a mai tököli családok is, akiknek elődei a török idők után keresztényként, ferences szerzetesekkel, bunyevác, dalmát, ráchorvátként vagy később svábként érkeztek Tökölre.
Hazára leltek, otthonokat, templomokat építettek. Gyermekeket neveltek, földet műveltek.
Miközben nyelvükben, hagyományaikban, közösségeikben éltek, a Szent Istváni magyar élet folytatói is lettek.
Harcoltak a hazáért 1848-ban, 1849-ben Jelasics és Windischgrätz ellen, harcoltak az első világháborúban Doberdónál, Isonzónál és harcoltak szétfagyva a Don-kanyarban.
Bátrak voltak 1956-ban is, amikor a kommunista terror ellen kellett fegyvert fogni.
Amikor a 750 éves évforduló és a várossá válás 20-ik évében visszatekintünk, s látjuk a történelemben őseinket, bizony látnunk kell magunkat is a Jóisten által nekünk rendelt időben.
Történelmi küzdelmek tanúi, sorstársai vagyunk. Napjaink történései meghatározó történelmi események.
A történelem ismerete, a Szent Istváni életmű segít bennünket a tisztánlátásban.
Olyan éveket élünk, amelyekben a rendszerváltoztatás óta nem tapasztalt módon támadják a Szent Istváni hagyatékot.
Támadják a keresztény kultúrát, a nemzeti önazonosságot, s a magyar önállóságot.
A történelemben sokszor ért már bennünket agresszió, támadták, kirabolták országunkat, családjainkat.
A szüleink és a mi életünkben is voltak, akik földönfutóvá akartak tenni bennünket. Elvették házaikat, földjeiket, idegeneket telepítettek az otthonaikba. Listára tették, malenkij robotra, Recskre száműzték őket.
Fenyegetéssel el akarták venni a hitüket is, de ők sosem adták fel. Lelkük, hitük a legválságosabb időben is erős maradt.
Mi új harcmodorral szembesülünk. Gondolatainkat, lelkünket, értékrendünket akarják megváltoztatni.
Felbomlasztanák a családokat, lejáratnák az egyházakat, nevetségessé tennék a vallásos embereket.
Megfosztanának bennünket közösségeinktől. Csaló ateistaként képesek a kereszténységet is felhasználni természet és életellenes terveik megvalósítására.
Tudjuk azonban, hogy Magyarország és Tököl is akkor ment előre, amikor az új nemzedékek „kitartottak, s megmentették lelküket.”
Amikor az apák megvédték családjaikat, a nők áldásnak érezték a gyermekeiket.
Amikor a tudás apáról-fiúra, mesterről tanítványra hagyományozódott.
A hit ereje és a belső ellenállás esélyt adott a lelki pusztulással fenyegető kommunizmus idején szüleinknek.
Most ez ad esélyt a megmaradásra nekünk, s gyermekeinknek.
Mindenkire szükség van! Tököl régi és új lakóinak jól kell érteniük a Szent Istváni üzenetet. Ez nem nehéz, történelmünk 750, de lehet, 970 évre viszi vissza létezésünket.
Mi tököliek büszkék vagyunk tököliségünkre, büszkék vagyunk sikereinkre.
Tudjuk honnan jöttünk, a tököli Fundamentum, és a hosszútávú terveink mutatják: tudjuk, hová tartunk.
Helyt állunk a járvány idején, folyamatosak a fejlesztéseink, újra együtt vagyunk közösségeinkben, rendezvényeinken.
Felsorolás helyett talán elég egy mondat:
Emelkedő pályán tartjuk Tökölt!
Az emlékezés és az összetartozás erőssé tesz bennünket, de a küzdelemre mindig, most is készen kell állnunk.
Védjük meg magunkat, családjainkat, hogy ezzel is erősítsük Magyarországot a megmaradásban.
Mutassuk meg együtt, hogy méltóak vagyunk az elődeinkhez, hogy van erőnk, hitünk és bölcsességünk a Szent Istváni hagyaték megőrzésére és megvédésére.
Legyünk készen!
Isten áldása legyen rajtunk!
https://www.facebook.com/summerfesttokol
https://www.facebook.com/fugerthfoto