Összefoglalás és tervek 5 részben

2.rész

 A város vezetése a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos parkolóépítést is hangsúlyosan kezeli.

A Képviselő-testület és a szakemberek célja a zsúfoltság megelőzése volt. A 15 helyszínen megépített közel 700 parkolóhely kialakításával ez sikeresen megvalósult. A parkolók többsége szilárd aszfalt vagy viacolor burkolatú, néhány kevésbé jelentős helyszínen murvás kialakítás történt. A HÉV-állomás környékén a városközpontban, a Polgármesteri Hivatalnál, a katolikus és református templom, a Piac tér helyszínein, a Kossuth Lajos utcában, a Mester utcában, a Kormányablak épülete előtt, s a gátfelhajtó mellett a parkolókat a sikeres Városközpont fejlesztési projekt keretében építettük meg. A városi intézményekhez óvódákhoz, iskolákhoz, orvosi rendelőhöz, sportcsarnokhoz épített parkolókat úgy alakítottuk ki, hogy azok nyitottak, normál közlekedési helyzetekben is igénybe vehetők.

A város vezetése a helyi vállalkozások segítése szándékával az üzletek előtt kialakított, a működéshez szükséges parkolókat is a városi költségvetésből, illetve pályázati forrásból finanszírozta. Az jelenlegi helyzetben a forrás biztosításához várhatóan a vállalkozások bevonása is szükséges lesz. Fontos tény a parkolóépítési program megvalósításánál, hogy a mozgássérültek számára szükséges parkoló mennyiséget minden helyszínen biztosítottuk. 

A lakossági igényeket a város vezetése maximálisan figyelembe veszi.

A költségvetési korlátok fontossági szempontok kialakítását követelik meg. Ezek alapján kiválasztott projektekben, pályázati forrás nélkül csak kisebb léptékű fejlesztésekre, korszerűsítésekre lehet számítani. A jelenlegi igények elsősorban járdaépítésre vonatkoznak, de gyakori a gyorshajtás megelőzésére forgalomlassító küszöbök építésének, elhelyezésének kérése, s a gyalogátkelőhelyek felfestésének szorgalmazása. Tököl ezen a területen is előre lépett, a Fő utcán, Kossuth L. utcán, Csépi úton a gyalogátkelőhelyek figyelem felhívó felfestése megtörtént, s az általános iskolások biztonságának növelése érdekében az Aradi utcában forgalomlassítókat is építettünk.

Sajnálatos tapasztalat a lakossági rongálások számának növekedése. Összetört tükrök, ellopott közlekedési táblák, megrongált buszmegállók jelentenek folyamatos helyreállítási feladatot, a táblák hiánya közlekedési veszélyhelyzetet is.

Tököl közvilágításának korszerűsítési programja a város közlekedési útjainak használhatóságát, a biztonságos közlekedést erősíti.

A Tököl teljes területén megvalósított közvilágítási rekonstrukció és bővítés során nemcsak a korábban működő 1080 lámpatest, LED világítótestekre történő cseréje valósult meg, hanem újabb 500 szintén LED-es lámpa került kihelyezésre. A korszerűsítés az úttest erősebb megvilágítását teszi lehetővé, s eddig el nem látott területeken is nagyobb biztonságot ad. A fejlesztés komoly pénzügyi megtakarítást is eredményezett, a teljes költsége 224 mFt volt.

Néhány gyűjtőúton nagyobb esőzések idején közlekedési problémát jelentett az úttesten tartósan megmaradó vízfelület. A legproblémásabb helyszínen Tököl északi városrészében 450 mFt-os csapadékvíz elvezetési programot valósítottunk meg, mely a jelzett problémát a területen megszüntette.

Összefoglalás és tervek 5 részben

1.rész

Tököl város vezetése az elmúlt évtizedekben tudatosközlekedésfejlesztési politikát folytatott. A feladatok meghatározása szakmai felméréseken és a lakossági észrevételek figyelembevételével történt. A program során nagyléptékű, stratégiai jelentőségű változásokat alakítottunk ki a korábbi nagyközség, s a mai város közlekedésében.

A közlekedési beruházásokat nemcsak a település természetes változásai indukálták, hanem történelmi változások is. Az általánosnak mondható települési igények mellett óriási feladatot jelentett a szovjet csapatok távozása után a város kezelésébe került több, mint 1000 lakásos lakótelep közlekedési feltételeinek megteremtése. Miután a korábban használt út a repülőtér használatába került kulcskérdés volt a terület bekötése a magyar közúti hálózatba. Ez a Duna utcai kialakításával és a szilárd burkolat megépítésével, a Pesti útba csatlakozásával megtörtént. Természetesen fontos volt mindkét irányba a buszmegállóhelyek kialakítása is.

Ezzel párhuzamosan a Fő utca közlekedési terheinek csökkentése érdekében megtörtént a Ledina út közúti forgalomra alakítása. Sikeres pályázat nyomán a Csépi úttól a Halomi útig megtörtént az út aszfaltozása. A Tökölön Ráckeve-Szigetcsép felől jövő forgalom egy része így elkerüli Tököl városközpontját. A Csépi és a Fő utca forgalma jelentősen csökkent.

Jelentős változás volt a Mester utca, Akácos út aszfaltozása is, melyek a településközi és a belső forgalom javulásához is hozzájárultak. A szilárd burkolatú utak emelték a Tökölre beruházni szándékozó cégek számát, növelték a város gazdasági erejét, versenyképességét, költségvetési bevételeit.

Fontos előrelépés volt az országos forgalmi jelentőségű Tököl-Százhalombatta között közlekedő komphoz vezető út szilárd burkolattal való ellátása is.

A következő lépésben a város gyűjtőútjai kaptak szilárd burkolatot, mostanra a kisebb forgalmú utak is aszfaltozottak. A város úthálózata 56,5 km, ebből szilárd burkolattal rendelkezik 53 km.

Nehéz közlekedéspolitikai döntés volt, hogy a lakossági igényeket a kedvezőbb árú, de gyengébb minőségű szórt makadám szerkezetű utak építésével, vagy a drágább, de hosszabb élettartamú aszfalt burkolattal elégítsük ki. Szerencsésen alakult, hogy bár az egyszerűbb, de több lakóingatlant érintő megoldást választottuk, sikeres pályázatokkal a szórt makadám szerkezetű utak aszfaltozása is gyors ütemben valósult meg.

A szilárd burkolatú utak kialakítását befolyásolta Tököl víz- és szennyvízhálózatának kiépítése. A végleges burkolatok egy-egy útszakasz kiépítettsége a végleges burkolatok kialakítása, víziközmű munkálatok után történt.

A közútfejlesztési program követte a település szabályozási terveinek változásait is, így sor került az üdülőövezetből lakóövezetté minősített Kis-Dunai településrész gyűjtőútjának, a Dunasornak az aszfaltozására is.

Az úthálózat korszerű kialakítása mellett komoly igény jelentkezett az ingatlanok előtti járdaszakasz kialakítására is. Kezdetben sikeres volt a lakosság bevonása ebbe a programba oly módon, hogy az önkormányzat biztosította a járdához szükséges építőanyagot, s a jelentkező ingatlantulajdonosok szakember segítségével saját maguk építették meg az ingatlanuk előtti járdákat.

Járdaépítés 2019. előtt

Járdaépítés 2019.évtőlEz a lehetőség ma is fennáll, de már nincs komoly érdeklődés erre a programra. Az ingatlantulajdonosok a város vezetésétől várják a jó minőségű, viacolor burkolatú járdák megépítését is. Erre alapot ad az ingatlanokra kivetett kommunális adó, melynek mértéke 12 eFt/év. A reális helyzet megítéléséhez azonban ismerni kell a jelenlegi építőipari árakat is. A jelenlegi 20 eFt/m2 építési árból kiszámítható, hogy az átlagos 16 méteres ingatlan előtti 1,30 cm széles járda megépítése 350-400 ezer forintba kerül. Tehát kb. 30 évi kommunális adóbefizetésből valósítható meg. Ezzel szemben pályázati forrásból 8,6 km (12.891 m2) burkolt viacolor felületű járda épült az elmúlt években. A városban megvalósított járdaépítési program forrását csakúgy, mint az útépítési, aszfaltozási munkákat főként sikeres pályázati tevékenységgel biztosítjuk.

Sokat jelent a városi közlekedés megfelelő színvonalának biztosításában, hogy a Magyar Közút jelentős fejlesztési forrásokból korábban a Kossuth L. és Csépi út, a közelmúltban a Pesti út-Fő út-Ráckevei utakat jó minőségű aszfalt felületekkel látta el.

Összegezhető tehát, hogy a város valamennyi jelentős forgalmat lebonyolító útja, s a gyűjtőutak, valamint a kisebb belső utak is szilárd burkolatot kaptak. A Tökölön végrehajtott önkormányzati fejlesztések során az úthálózat értéke 1,8 mdFt-ra, nettó 950 mFt-ra nőtt. Ebben nem szerepelnek az állami utak, így a Pesti út-Fő utca sem, amely 1,1 mdFt-os beruházással készült el.

Tisztelt jelölésben érintett személyek és szervezetek!

PEST VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE megkeresésére az alábbiakról értesítem Önöket:

Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben.

A Köztársasági Elnök 39/2023. (III.6.) KE határozatával a bírósági ülnökök megválasztását 2023. március 7. és 2023. április 30. napja közé eső időtartamra tűzte ki.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) rendelkezik az ülnökjelölés és választás szabályairól.

A Bjt. 215. § (1) bekezdése alapján Pest Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a Budapest Környéki Törvényszék ülnökeit a megyei város közgyűlésével és a területi nemzetiségi Önkormányzatok képviselő-testületeivel megosztva választja meg.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott, a megválasztandó ülnökök számának megállapításáról szóló 24/2023. (11.15.) OBHE határozatban foglaltak szerint Pest Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése 21 fő munkaügyi és 11 fő fiatalkorúak büntetőügyében eljáró ülnök megválasztására kapott felkérést.

Az ülnökké választás feltételei:

A Bjt. 212. § (1) és 220. § (1) d) pontjában rögzített általános feltétel szerint ülnöknek az a 30. évét betöltött, de 70. életévét el nem éró’ magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 680. § (5) bekezdésében rögzített különös feltétel szerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban kizárólag a) pedagógus, b) pszichológus, vagy c) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglakoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt.

Az ülnökök jelölése:

A Bjt. 213, § (1) bekezdése alapján az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és az egyesületek – kivéve a pártokat – jelölik.

A Bjt. 213. § (2) bekezdés alapján a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési­-oktatási intézmények tantestületei, nem pedagógus ülnökeit pedig az egyesületek, a foglalkozásuk szerinti érdek-képviseleti szervek, valamint az őket a Be. 680. § (5) c) pontja szerinti munkakörben foglalkoztató, vagy korábban foglalkoztató szervezetek jelölik.

A Bjt. 213. § (4) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságként eljáró bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.

Az ülnökök választásáról és a jelölés szabályairól mellékelem az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatóját, a bírósági ülnökök jogairól és kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, valamint a bírósági ülnöki jelölés és a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatok formanyomtatványait.

A jelölő és az elfogadó nyilatkozatot és a hozzájuk csatolt erkölcsi bizonyítványt, valamint a képesítést igazoló bizonyítványokat legkésőbb 2023. április 12-ig kell megküldeni a következő címre: 1052 Budapest, Városház u. 7. Pest Vármegyei Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda.

Az ülnökválasztással kapcsolatban a következő telefonszámon és email címen lehet érdeklődni: dr. Takács Mária, 06-1/233-6813, takacsm@pestmegye.hu.

Tisztelettel:

Hoffman Pál
polgármester

Letölthető mellékletek:

1_melleklet_tajekoztato_2023_0
3_melleklet_a_birosagi_ulnok_jogai_es_kotelezettsegei 4b_melleklet_jeloles_minta_-_fk_ulnok_2023 4c_melleklet_jeloles_minta_-_munkaugyi_ulnok_2023 5_melleklet_jelolest_elfogado_nyilatkozat_2023_1 (1)