Hoffman Pál polgármester ünnepi beszéde 2022. augusztus 20-án.

 Tisztelt Emlékezők!

Szent István napja Nagy Lajos király óta egyházi ünnep. Valószínű, hogy ebben az időben a János nevű plébános Tökölön is emlékezett a templomban, hisz 1332-ben a pápai tizedjegyzék már megemlíti Tökölt.

1771-ig egyházi ünnep volt. XIV. Benedek pápa kihagyta az ünnepek közül, de Mária Terézia abban az időszakban, amikor a vörösmárvány oltárt ajándékozta Tökölnek, elrendelte a jeles nap megtartását. Nemzeti ünneppé tette. Ekkor hozták Budára Szent István kézfejét, amelyet ettől kezdve augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

1848 után betiltották az ünnepet, mert Szent István életműve a független magyar állam jelképe is volt. A magyar nép hosszú ideig nem tarthatta meg legfontosabb emléknapját. A magyarság a kiegyezés idején kapta vissza az ünnepet. A két világháború között Trianon miatt az erős államiság és a nemzeti egység jelképe is lett. A kommunista rendszer 1947-ig engedte az ünnepet, de vallási és nemzeti tartalma helyett később az új kenyér meg az alkotmány ünnepeként engedélyezték, megszüntetni azonban nem merték. A rendszerváltoztatás után Szent István Napja a régi rangjára emelkedett.

Szent Istvánnak köszönhetjük a keresztény hitet, a keresztény Magyarországot. Sikeres tevékenységének alapja, hogy amikor Magyarországért munkálkodott, Isten országáért is küzdött.

A magyarság kapcsolata az Égi Édesanyával évezredes. Mária iránti mélységes tiszteletünk egész történelmünkön átsugároz. Igaz ez Tököl történelmére is. A Himnusz mellett a Boldogasszony anyánk ének forrósította fel leginkább szívünket a templomban.

Szent István felajánlása után már több mint ezer éve fohászkodnak Máriához a magyarok, mi mai tököliek, és elődeink is.

Nehéz időket élünk. De ismerjük a mondást: „A Jóisten senkinek a vállára nem tesz nagyobb terhet, mint amit elbír. Ha mégis, segítőtársat is ad mellé, aki segíti vinni a keresztet.”

Boldogasszony anyánk, Szűz Mária segítségével mindig megmenekülhetünk.

Szent István napján büszkeséget és intelmeket kapunk napjainkra is. Ez az ünnep magába sűrít mindent, amit a globalista világ, az ateista közönség képtelen elfogadni.

Mi az, hogy István király Szent – mondják. Mi az, hogy évezredes múlt? Mi az, hogy nemzeti egység?

Szerintük ez az ünnep azzal, hogy egyszerre vallási és világi esemény, megosztja az embereket.

Döbbenetes, hogy Szent István életművét, példájának üzenetét egy olyan országban kell felmutatni, ahol egy agresszív kisebbség szerint. „Isten halott”; „ A Nemzet kitaláció”; „A család fölösleges”.

Ki kell jelenteni, hogy nem az osztja meg a nemzetet, aki ragaszkodik gyökereihez, kereszténységéhez és magyarságához, hanem aki mindezt megtagadja. Most is, mi is döntési helyzetben vagyunk. Nagy erők mozdultak meg az ország eltiprására. Feladatunk a Szent Istváni hagyományokra építve Tököl felemelésével Magyarországért fáradozni és szolgálni Isten országát.

A mai megemlékezés erősítse a nemzet sorsa iránti felelősségünket.

Szabó Lőrinc sorai figyelmeztetnek bennünket: „Hazám, boldogtalan Európa, ha túléled a harcok végét, elbírod-e még Te az Istent, a Szeretetet és a békét.”