Hoffman Pál polgármester Adventi köszöntője

Szeretettel köszöntök mindenkit a város adventi ünnepségén. Köszönöm a fellépőknek, s a vendéglátásban segítőknek, hogy emlékezetessé teszik a napot.

 

Összegyűlünk advent napjain, a rorátékon, s világi eseményeken, mint ma itt, s összegyűlnek a családok is az ünnepek alatt. És ez nagy öröm. Jó együtt lenni. Ilyenkor szükségét érezzük annak, hogy méltó módon felkészüljünk Jézus születésére, Karácsonyra.

És kicsit félve gondolunk rá, hogy a mi békés, nyugodt ünneplésünk tőlünk néhány száz kilométerre már rég nem természetes. Azért nem, mert az első jeleknél a keresztények is hallgattak. Elhitték a megtévesztő szöveget a színes multikulturális világról. És ma már hiába féltik magukat, családjukat, súlyos csapásokat kell elviselniük.

Nekünk még jobb a helyzetünk. Még valódi a Karácsonyunk, de figyelmesnek kell lennünk. Bizony a tévében, interneten a reklámokban már nem kegyelemteljes Karácsonyt, hanem csak békés, boldog ünnepeket kívánnak a multi cégek. Ebben már nincs benne, hogy Adventkor, Karácsonykor Isten ránk bízta Jézust. Nincs benne, hogy mint a misztérium játékokban évtizedek óta halljuk a tököli gyerekektől: szállást kell adnunk Józsefnek, Máriának és a Kisdednek.

Ebben a másik világban, mint a Pásztorjáték mondja: „Szállást keres a Szent család, senki sincs ki helyet ád. Nincsen, aki befogadja, őt, aki égnek, s földnek ura. Az idő már későre jár, a madár is fészkére jár. Csak a Szűz jár hiába, Betlehemnek városába.”

A mi világunk azonban más, de teljesíti a kérést. „Legalább ti jó emberek, fogadjátok a kisdedet. Házatokba békesség száll, ha betér az Égikirály. Ne sírj tovább Szűz Mária, nem menjetek ma máshova. Szállásunkat mi megosztjuk, Kis Jézuskát befogadjuk”.

Tudnunk kell. Advent és a Karácsony nemcsak egyházi ünnep, történelmi példa is. A Szent Családban minden édesanya, édesapa és gyerek mintát kap, példaképet talál.

Örüljünk és mondjunk köszönetet, hogy békés, biztonságos országban, városban és családban élünk.

Erősítsen bennünket a mai ünnep is. Ahogy Barlay Ö. Szabolcs atya írta adventkor: „Legyünk Jézust befogadók és Istenhordozók.”